A kegytemplom története

1. A kegytemplom építése a megbékélés és újjáépítés idején (1711-1780)

1686-ban a törökök elhagyták Vác városát, de a város még 1699-ben is siralmas képet mutatott. 1712-től, Kollonich püspöksége alatt lassanként kialakul a „németváros” és a „magyarváros”.

Vác újjáépítésének folyamata valószínűleg hasonló volt más városokéhoz, amelyeket felszabadítottak a török hódoltság alól. Vác fejlődésének tempója örvendetes mód látványosan zajlott, ha a növekedést összehasonlítjuk Buda városával, amely még 1717-ben is romokban hevert.

A város igazi lelki atyja ebben az időben Berkes András nagyprépost volt, így a vallási megújhodás is az ő lelkipásztori munkájához köthető.

 

1.1 1711-1756 között

Visitatio

A váci Hétkápolna épületegyüttes történeti múltjáról az első írásbeli adatot a Váci Egyházmegyei Levéltár Can. Vis. Lib. IV. 133 dokumentumában találjuk, amely 1744. április 10-én készült. „A Boldogságos  Szűz Mária ezen kápolnáját a Boldogságos Szűz Nevének címére állították 1711-ben, váci városlakók kegyes alamizsnájából – rendkívüli mód, elhunyt Lieb József gondoskodásából – minthogy hajdan ezen város megesküdött…”. Az 1711-es évet erre a közlésre alapozva csupán Dercsényi – Granasztói, a PMM II, valamint Varga Lajos, A váci egyházmegye történeti földrajza című munkája jelzi. A pontosabb meghatározás szempontjából némi gondot jelent Esterházi Pál nádor (1635-1713) munkája, Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek röviden föltett eredeti, Nagyszombat 16901 16962 munkája (546. lap, 872. szám alatt), amely már az 1690-es évben említi a hívek által látogatott helyet „de Cervo”. A herceg művét 1832-ben Jordánszky Elek adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy a Hétkápolna kegyképe mai napig tiszteletnek örvend.

Bizonyos, hogy a jámbor asztalos legendája és a Mária-kép méltó elhelyezése vezette Lieb Józsefet egy kisebb kápolna építéséhez. A hívek nagyszámú zarándoklata a Mária-képhez későbbiekben indokolttá tette egy nagyobb kápolna építését (1718-tól).

A szatmári békekötést követően (1711. április 30.) Kollonich Zsigmond püspök letelepedett székvárosában és a katolikus megújulás úttörőjévé lett. Munkássága nem tartott sokáig, mivel 1716-ban a kinevezték a bécsi érseki székbe. Két év múlva, 1718-ban Althann Mihály Frigyes, a Máltai Lovagrend tagja vállalta a templom további építtetését, viszont hamarosan, 1719-ben Rómába, illetve később Nápolyba távozott (rövid püspöksége első évében elkészült a telekkönyv). Berkes András és Althann máriás lelkiségének hatására a hívek által emelt kápolna sorsa a városlakók szívügye lett. Vallásosságukból eredően nagyobb kápolna építését határozták el, ennek ténye viszont érthetővé teszi, hogy a legtöbb szerző, így Karcsú Arzén és nyomában Tragor Ignác 1718-ra helyezik az új templom alapkőletételét. Ezekből a forrásokból idéz a hétkápolnai Historia Domus is. Az Alsóvárosi História a következőképpen fogalmaz: „sub pia memoria Cardinalem Friderico Althan consurexit”.

Ha az építés idejében nem, de abban mindegyik felsorolt történetíró megegyezik, hogy a kápolna sorsa a váci püspökök különös, ugyanakkor hosszadalmas gondoskodásának élvezője volt.

1729-ben Althann püspök kegyvesztetten tért vissza Vácra (addig a templom építéséről valószínűleg Berkes András gondoskodott 1728-ban bekövetkezett haláláig). Annyi bizonyos, hogy politikai gondjai közepette (Carolina restitutio, 1731) az 1732-ben Máriavölgybe zarándoklatot tevő püspök elhatározza, hogy Capella BMV de fonte Vaciensi néven „átülteti a Szűzanya ottani kultuszát megalapítván a pálosok híres középkori búcsújáró helyének egyetlen filiációját, a váci Hétkápolnát, melyet utódai fejeztek be”.

Eszerint az első Althann-féle építkezések 1718 és 1734 között zajlottak, noha az 1719-es országos pestis, valamint az 1731-es és 1737-es tűzvész bizonyára a városban keletkezett károk enyhítésére fordították a püspökség figyelmét.

Ebben az időben már áll egy kápolna, amelyhez 1738-ban Czupin Ilona (Helena Czupin vidua) hét stációt emeltetett a Boldogságos Szűz hét örömének és hét fájdalmának tiszteletére és Höfrichter Ferenc, pesti festő munkái révén tizennégy képet helyezett el bennük. A püspöki engedély 1738. május 4-én keltezett a kápolnák felállításának ügyében (a munkálatokat Kudlik Sándor és Carelli Pál Ferenc ellenőrizték). Ugyanő aranyozott oltárt is épített, amelynek nagyobbításában Karlshoffer József közreműködött. Az oltár megáldására 1740. február 9-én került (valószínűleg a képoszlopokkal együtt).

A kápolnának három oltára volt: 12 gyertyatartó, 3 kereszt, 3 portatile, 5 mappa. A főoltár „est sub titulo B. V. Mariae Tallensis” szép és tiszta, csodálatos felajánlásokkal körülvett és feldíszített. A vizitációs jegyzőkönyv megemlíti a Szentháromság freskót is.

Az evangélium oldalán volt a másik aranyozott oltár a 14 segítő szent tiszteletére, amelyet Andreas Mann, váci városlakó emeltetett.  A harmadik oltárt Szt. Anna tiszteletére állították S(I)kvarich László jóvoltából. A főoltár előtt egy vörösrézlámpa volt felfüggesztve. Az 1744-es állapotot tekintve sajnos, a felsoroltakból mára már egy sem maradt meg eredeti formájában, kivéve a kegyképet és a Szentháromság-freskót.

Althann Mihály Frigyes halálát követően (1734) Althann Mihály Károlyt nevezték ki váci püspöknek (1734-1756). Munkásságának elején az építkezések folytatását tartotta fontosnak, majd pedig az állapotok felmérését és rendezését.

A már említett jegyzőkönyv is három évvel a váci pestis után keletkezett (1740-1741), amelyben a város 10%-a elpusztult, ugyanakkor a püspök még abban az évben, a várost két plébániára osztotta, és folytatta a nagybátyjától örökölt építkezéseket.

1748-ban a fent említett Josephus Karlshoffer városi szenátor és a kápolna mecénása kéréssel fordult a püspökhöz, miszerint a kápolnában mindig legyen szentmise. Ennek végzéséhez a városban működő szerzetesrendek papjainak és a plébánia papságának rendezett beosztását javasolta. 1752-ben a Szt. Miklós templom építését követően és a Szt. Mihály templom építésével egy időben a püspök megnagyobbította a kápolnát (1756), amely átépítés nem érintette a kápolna belső berendezését. Erre a nagyobbításra Püspök-Vác városi tanácsa 32 Forintot adományozott (1752. március 17.). A munka sajnos befejezetlen maradt, a püspök 300 forintot adományozott a kápolna (Capella BMV de fonte Vaciensi) további építésére.

Itt említenénk a két fekete betétes, vörös márványtáblát a kápolna belső falpillérein. Ezek valamikor 1744 után kerültek a kápolnába (Szt. Otília és Nepomuki Szt. János), Nepomuki János szentté avatását (1729) követően.

 

1.2 A kápolna további építése az 1756-1780 közötti időszakban

 

1760. május 10-én, Eszterházy püspök kérésére a székesegyház és a Boldogságos Szűz Mária kápolnája XIII. Kelemen pápától kapott búcsúengedélyt: „Indulgentia pro Ecclesia Cathedrali Vac et pro Capella B. V. Mariæ extra civitatem intrata”. Eszerint a teljes búcsú elnyerhető, amennyiben valaki elimádkozza a Boldogságos Szűzhöz szóló litániát, valamint imádkozik a halottakért, Urunk valamennyi szombatján, midőn a Legméltóságosabb Oltáriszentséget kihelyezik a Szentatya rendelése szerint és bármely hónap egyik szombatján, amelyet az illetékes püspök megállapít – teljes búcsú, a többi szombaton 100 napi búcsú nyerhető. Ugyanígy a városban található bármely, a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templomban vagy nyilvános kápolnában elnyerhető a teljes búcsú, ha valaki bármely szombaton a kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozik.

Az 1744-es jegyzőkönyvi leírást követően Migazzi Kristóf második székfoglalója után két évvel, 1764-ben keletkezett feljegyzések tanúskodnak a Hétkápolnával kapcsolatban.

1769-ben Würth Xavér Ferenc megépíttette a gondnoki lakást, ezzel egy időben ideiglenes jelleggel, majd 1770-ben Praepositura minor B. M. V. de Fonte Vaciensi címmel prépostságot alapított.

Nem tudjuk, hogy az 1775-ös jeges ár mennyi kárt okozhatott a kápolnában és a hozzá tartozó épületben. Annyi bizonyos, hogy Migazzi Kristóf belekezdett a kápolna copf stílusú átépítésébe, mire a kápolna elkészült, 1711 és 1780 között többszöri (1711, 1718, 1734, 1756, 1780) átépítésen esett át.

1780-ban Migazzi Kristóf alatt befejeződtek az építkezések és ő személyesen áldotta meg a kápolnát. A templomkapu fölött a PMM II és Varga Lajos munkája szerint az 1780-as fölszentelést jelző dátum található. A kápolna 1780-ban Mária Terézia halálának és II. József trónra lépésének évében nyerte el ma is látható építészeti képét. „A homlokzatát háromrészes párkány zárja le és a széleken falpillérek tagolják, középtengelyét pedig falpillérek elé állított féloszlopok hordozta háromszög alakú timpanon emeli ki… A szélső tengelyeken két-két tábladísz, timpanon fölött tábladíszű, attikaszerű rész hordja a hagymasisakos tornyot, amelynek sarkait ión fejezetű falpillérek kísérik órapárkányt hordva… Egyenes záródású szentélyén is egy szegmentíves ablak”. Belső kivitelezésére nézve csehsüveg boltozatos.

 

2. A „Hétkápolna” épületegyüttes további sorsa 1938-ig

 

2.1 1781-1859 között

 

Az 1781-es visitatio az újonnan felékesített épületről a következőket közli: Würth Ferenc kanonok jóvoltából két szobája és egy konyhája volt. A konyhai tűzhely nyomait 2010 márciusában találták meg a sekrestyét követő második szoba déli falának jobb sarkában. Az 1781-es állapot szerint négy szobája van. A templom gondozását Onuphrius Vurcz remetére bízta a bíboros. Ekkor a mellékoltárok már Szalézi Szent Ferenc, a másik Szt. István király tiszteletére vannak szentelve. A jegyzőkönyv megemlíti a Fájdalmas Anya oltárát is a kápolna bejáratától balra lévő bemélyedésben. A kápolnához sekrestye is tartozik az evangélium oldalán: „duobus uno recenti in cellas divisio altero antiquo armariis”.

Az 1812-es évben említik először a Hétkápolnát az Alsóvárosi Plébánia Históriájában, eszerint a kápolna és a Kálvária a Szt. Miklós plébánia területéhez tartozik 1744-től. A plébánia alapításának leírásánál megemlíti a kápolnához vezető körmenetet, de nem említi az ünnepet.

Az 1806-os és 1810-es földrengés valószínűleg nyomot hagyott a Hétkápolna épületén is. 1815-re a kápolnát kifestik, majd ugyanabban az évben Kámánházy püspök fölszenteli az új főoltárt. Erről a sekrestyében lévő tábla tanúskodott (a tábla időközben átkerült a szentély baloldali ablaka alá):

„ANNO MDCCCXV DIE VII MENSIS SEPT.

EGO LADISLAUS MICHAEL KAMANHAZY

EPISCOPUS VACIENSIS CONSECRAVI ALTARE

HOC IN HONOREM NOMINIS B. MARIÆ

VIRGINIS ET RELIQUIAS SS. MARTYRUM

PERFECTE ET VICTORIÆ IN EO INCLUSI”.

 

1840-ben Danheier Tibor orgonaépítőt kérték fel az orgona helyrehozatalára (1840. április 10).

1841-ben a főoltár, a szentély és a kápolna hajója 1200 Váltóforint értékben kifestették és feldíszítették (Nepomuki Szt. János képe ekkor került a Szalézi Szt. Ferenc oltárra, Szt. Anna képe a Szt. István oltárra. Nádasdy püspök és Feley Lászlóné az oltárok körüli munkákat fizették, majd a következő évben Feley Lászlóné jóvoltából a stációk fedelei is felújításra kerültek.

1832-ben és 1864-ben a templom tornyának ácsmunkálatai folytak.

1848-ban a Hétkápolna két harangját felajánlották a haza oltalmára.

 

2.2 1860-1899 között

 

1860. szeptember 9-én a püspök vélumot ajándékozott a kápolnának. Egy év múlva Gyurcsányi Gabriella menyasszonyi ruhájának csipkéjével, Müller Mihály egy új Missale Romanum kötettel ajándékozta meg a kápolnát (1861. szeptember 27.).

1864-ben új leltárt készítettek. A leltár említi először Szt. Otília képét. Valószínű, hogy az epitáfiumok ekkor már rég megvoltak. Ugyanígy mellékelték a votív tárgyak lajstromát is.

1865-ben a püspök ismételten nagy ajándékot adott a kápolnának, egy monstranciát „ex argento chinensi paratum”.

1867-ben (amikor Ferenc Józsefet és Erzsébetet magyar királlyá és királynévá koronázták) szükségessé vált a kápolnák felújítása. A felterjesztést Neszveda István küldte a püspöknek, aki ezt szívélyesen engedélyezte.

1868-ban ismét a kápolna felújítása következett, amihez pontos költségvetést készített Kovács Ferencz kőműves mester. A költségeket 49.17 ½ koronában állapította meg (1868. augusztus 26.). 1869-ben a tetőszerkezet hibáinak javítása következett. Wärtz József cseréprakó mester 29.50 Koronát kért a munkálatokért.

1874-ben Tanács János értesítette a püspököt arról, hogy Catharina Schramek három képet ajándékozott a templomnak: „imaginem Beatae Mariae Virginis Immaculatae, haud rudi Benicillo pictam, a 150 fl. comparasse, eamque, cum duabus aliis, Cor dulcissimum Jesu, item Beatae Mariae Virginis representantibus… donasse”.

1879-ben (június 22.) Tanács János kéréssel fordult a püspökhöz, miszerint a stációk képeit lecserélné a rózsafüzér titkaira. A képek megfestését Hofrichter János, budapesti festőre bízták.

Kubinyi András ismereteire hivatkozva Karcsú Arzén (1886) megjegyzi a kripta meglétének lehetőségét (ezt 1995. április 26-án Kővári Klára, Csukovits Anita, Zomborka Márta, valamint Miklós Zsuzsa tekintették meg).

1876-ban ismét javították az orgonát.

1880-tól kezdődően 1909-ig több felterjesztés érkezett a püspökségre a templom-felújítási munkálatokkal kapcsolatban.

1886-ban a Fájdalmas Anya oltára még mindig a bejárattól balra lévő bemélyedésben található (nem a ma látható képpel, amelyet Santho M. festett 1931-ben).

1890-ben Schmid Józsefet bízzák meg a kápolna belsejének festésével.

 

2.3 1900-1938 között

 

A Hétkápolna temploma és gondnokház a mai DMRV felől (1888)
A Hétkápolna temploma és gondnokház a mai DMRV felől (1888)

1900 nyarán a kápolnába bevezették a villanyvilágítást. 1904-ben a stációs kápolnák képeit Lento Vilmos átfestette, majd újbóli átfestés következett 1907-ben (Velzer László 580 koronáért). 1908-ban asztalos és ácsmunkákat végeztek a kápolnában (padok javítása) és a kápolna körül (kerítés). 1909-ben Lányi Borbála megajándékozta a templomot a Jézus Szíve és a Napbaöltözött Szeplőtelen Szűz üvegablakaival (szentély). 1910-ben özv. Kresák Ferencné Korpás Júlia eklektikus Szent Anna üvegablakkal gazdagítja a templomot. Ezt az üvegablakot szüleik emlékére a Kirchner testvérek helyreállíttatták 1941-ben.

1912-ben Tragor Károly adományáról, négy festett üvegablakról értesíti a püspököt Kolossváry Mihály plébános. A 2258/1912 számú válaszában a püspök köszönőlevél megírására emlékezteti a plébánost. „Az első világháború előtt Mirkó Ferenc közlése alapján a Hétkápolnánál lelkész nem lakott. Kicsi cellaszerű szobákban lakott a kápolna sekrestyése és harangozója, id. Szkomár János takácsmester feleségével és ifj. Szkomár János fiával. A jelenlegi, udvari bejárati ajtó helyén feketére festett vasajtó volt. Az udvaron a vasajtó és a jelenlegi lépcsőház között egy kisebb és alacsony mennyezetű szobácska volt, amelyben kisméretű fa szövőszék volt felállítva. Törülközőt és szőnyeget szőtt a takács. Ősszel káposztagyalulást is vállalt. A Hétkápolnánál vasár- és ünnepnap szentmise és litánia nem volt, de minden szombaton reggel 5 órakor volt csendes szentmise, amely alatt a hívek Rózsafüzért imádkoztak tizedenként felváltva. Az első világháborúban hadi célokra elvitték a Hétkápolna harangjait”.

1917-ben egy hevenyészett leltárt találunk az irattári anyagban.

1918-ban (őszirózsás forradalom, köztársaság kikiáltása, Erdélyt Romániához csatolják) eladták az orgona sípjait a Kismarosi templomnak. Ennek bevétele 232.50 Korona volt. 1919. szeptember 19-én a Szentatya váci püspöknek nevezte ki Hanauer Árpád Istvánt, aki a 20. század első felében inkább a Tanácsköztársaság és a háború okozta károk felszámolására helyezte a hangsúlyt. Munkássága nyomán a Váci Egyházmegye lelki megújuláson és megerősödésen ment keresztül. Ennek a munkásságnak eredménye volt a váci lakosok mély Mária-tisztelete is.

Kis Szt. Teréz harang
Kis Szt. Teréz harang

A harmincas évek vallási buzgalma és hazafias lelkülete új lendületet adott a Hétkápolna életének. „Az új harangok 1930-ban készültek. A két harang ismertetése: 1./ Kis Szent Teréz tiszteletére, készíttették Gágel Ede és neje Tanács Aranka. Vác, 1930 május 25-én. Öntötte Slezák László harangöntő, aranykoszorús mester. A harang átmérője kb. 50 cm, tömege 50-60 kg. 2./ Szentolvasó Királynője könyörögj érettünk és szenvedő hazánkért. Készíttették a Rózsafüzér Társulat tagjai. Vác, 1930 május 25. Öntötte Slezák László harangöntő, aranykoszorús mester. A harang átmérője kd. 40 cm, tömege 40 kg”. 1930-ban készült az új kútház is. Tervezője Szörényi Reischl Gusztáv műépítész, kivitelező: Schanner Róbert kőfaragó volt.

 

Szentolvasó Királynéja
Szentolvasó Királynéja

1930-ban megállapodás jött létre a város (Krakker Károly) és a hétkápolnai alapítvány között (Terlanday Rudolf), miszerint a hétkápolnai területet negyven évre – 1970-ig – a városnak bérbe adják.

1931-ben Pitz nevezetű mester vállalja a templom renoválását. A munkálatokat 1932-ben végzik el.

1934-ben a városlakók névsorával Kulcsár Ilona tanító kéri a püspök engedélyét a Hétkápolnához vezető sugárút megépítéséhez, ugyanő gyűjt a kápolna orgonájára is.

1936-ban Vác polgármestere kéréssel fordult a püspökhöz, miszerint a Hétkápolnát nyilvánítsa búcsújáró helynek.

A püspök válaszáról a dokumentum lappang. Viszont tény az, hogy Hanauer püspök elhatározza a kegyhely kiépítését.

 

3. A Hétkápolna épületegyüttes virágzása és hanyatlása az 1938-1993 közötti időszakban

 

3.1 Riba Hugó (1938-1952)

 

Riba hugó Antal ferences habitusban1938-ban (34. Eucharisztikus Világkongresszus, Budapest, Szent István-év) a kápolna templomigazgatóság lett Riba Hugó vezetésével, ő alakította át a lelkészházat (Pitz Pál és Markó József tervei alapján) és a kápolnabelső terét is. A felújítási munkálatok megkezdéséhez anyagi támogatásra volt szükség, ezért 1938. július 14-én kelt levélben (3597/1938) felszólítják a papságot misék mondására. 1939-ben Láng Lipót budapesti restaurátor és konzervátor áttisztította a kegyképet.

1944-ben a püspök megtiltotta papjainak, hogy elhagyják szolgálati helyüket és a rájuk bízottakat. Így vált a Hétkápolna sebesültek és menekültek átmeneti otthonává. A II. világháború szörnyűségeit a Hétkápolna is megsínylette: „A kegytemplom lövést nem kapott, az épület 1 bombát – de kettészakadva kárt nem okozott. Tele holttal-sérülttel a templom és folyosó. A sekrestye egyházi ruhái áldozatul estek a nehéz napokban. A pilisi hegyekből lőtték a németek a lelkészségi kertbe rejtett 5 nagy sorágyút s 9 aknavetőt”.

1947-ben épült a szabadtéri oltár (Mindszenty meghirdeti a Mária-évet): „15 vagon kő (13 a lerombolt Lőházból – 2 a volt Híradóiskolából), 12 oszlop – 26 vasúti sín került az alapba”. A stációk képeit a szombathelyi Steffer Albin festő készítette, a létesítendő Lourdes-i barlang szobrát Herdlicska József szobrász készítette. A szabadtéri oltár eredeti terveit anyagiak hiányában nem lehetett megvalósítani. A stációk renoválásában közreműködtek: Schultz István, Kiss Sándor, Dóra Sándor, Szalay mester (vasrácsok), Dr Halmi Pál (sóder). Egy-egy stációt vállalt: Drajkó László, Dr Hamerli István, Virányi János, Dr Bartos Imre, Tried Pálné, Tried László, Fekete Géza. Október 8-án a MKPK Vácott tartotta értekezletét, majd a Székesegyházba vonulva elimádkozta a rózsafüzért. 1948-ban (MDP megalakulása, egyházi iskolák államosítása) addig soha nem látott számban érkeztek zarándokok a Hétkápolnához. 1949-ben (Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélik) Pétery József áldja meg a szabadtéri oltárt (Krizsik György dolgozott rajta). A lelkészlak és az oltár megáldását a szentély jobb oldalán található tábla (1956) hirdeti:

 

„HANC ÆDEM EX VOTO REG. GEYSÆ A. 1074 CONDITAM

BIS PER TARTAROS AC TURCOS DEVASTATAM

SUB REG. NAPOLENSIS. CARD. COM. ALTHANN RAEDIFIC. A. 1718

AUXIT A. 1780 CARD. COM. MIGAZZI-CONDIGNATIONEM

DOM. R. ECCLÆ A. 1938 EPPUS ST. A. DR. HANAUER

ALTARE C. ROSTRO IN APERTO UT JUBIL. A. CANTET PRO DEIPARA

SEMP. VIRG. MARIA ASSUMPTA DOMINI MISERICORDIAS – A. 1949

STATUI JUSSIT BENED. QUE EPPUS DEI GRATIA VAC

JOSEPHUS DR. PÉTERY

PER MARIAM AD JESUM EUCH.”

 

1950-ben kapott a kegytemplom Szentsírt (nem azonos az azóta megsemmisült morvaországi 400 forintér vásárolt transpans úrkoporsóval) és Betlehemet.

Riba Hugó Antal emléktáblája a kegytemplomban
Riba Hugó Antal emléktáblája a kegytemplomban

1952. április 12-én baleset következtében elhunyt Riba Hugó, a kápolna első lelkésze.

 

3.2 Bisztray László (1952-1953), Árvai János (1953)

 

Bisztray László atya működési ideje alatt felújították a tetőt (Zemanovics Ferenc). Bányász Károly vasutas (Vác, Kertváros, Kálvária alatt jobbra) átfestette a Fájdalmas Jézus szobrot.  Bisztray atya készíttette a bejárati üvegajtót. 1953-ban a piaristák templomától „kölcsönbe visszakérésig” elkértek egy gyóntatószéket. Szeptemberben pedig a szeminárium keresztúti képeit helyezték el a templomban. A Bisztay által készített conopeum tervét viszont már Árvai János valósította meg.

 

3.3 Varga József Remig (1953-1959)

 

1955. február 15-én a földszinti folyósón keresztutat állított fel a lelkész és a padláson felfedezett Mária mennybevitele képet (valójában ez a Szeplőtelen Fogantatás kép). Ekkor érkezett a házba kántornak P. Bálint József SJ.

1955-ben (Mindszenty Felsőpetényben) bejárás lehetett a kriptába, mivel a Hist. Dom. 50v oldalán található templomrajz mellett a következő írás található: „Kripta bejárata: Szt. Anna oltárral szemközti fal mentén. A szentély hosszában a kereszthajó középtáján 4 koporsó – egyiken Borovy Mihály +1790 olvasható”. A templom liturgikus használati tárgyainak listája is itt található: „1. Nagy cibórium: 1888 Ellenbach Erzsébet Isten dicsőségére

2. Aranyozott misekehely: 1814 Anna Hufehld (1813-ban készült Bécs).

3. Rom kelyhünk: Kettő címer körül pro scholis piis Pertin. Anno 1735 die 19 nov. Schol. Piar. Fund. Curavit I. D. C. Maria Elisabeth de Leovenburg nata de Windisgratz.

4. Monstrancia: aranyozott réz, talpa copf –cca 1800! Felső része jellegtelen későbbi!

5. Rokoko misekehely cca 1770 – F. R. – Bécs – kupa – kesár – restaur.

6. réz ezüst. ve copf thurib . navic.

7. Szentsír oltár – Migazzitól – 2 kétkarú … ezüst gyertyatartó – cca 1841 bécsi mester. egyet. biedermayer”.

1956. Nagy Mihályné (Vác, Görög utca 17.) Kovács Vince püspök közbenjárásával az áldoztató rács előtti márvány lépcsőre plüss térdeplőt készíttetett. Pálffy Ferencné Terézia barna széket ajándékozott.

„1956. január 12. 6 óra 46 perc 11 másodperc: földrengés „kilengette a függesztéseket”. Március 10-én, özv. Matkovits Jánosnétól nejlon lavabo tálcát kaptunk. A lelkészlakból távozott P. Bálint SJ (április 25.). Májusban megtörtént az orgona generáljavítása, 1100 Ft-ért (Gyöpös László).

1956. június 8-án készült el a szabadtéri oltár emlékére készített emléktábla. Szeptember 3-án, újjáépítették a ledöntött kis hidat (?) a 7. stáció alatt. Szeptember 29. „Szt. Cecília képet kaptunk – Harmónium fölé helyeztük”. Ugyanakkor a Bécsi Krónika két, a Hétkápolnához fűződő rajza Lipovniczky László által festett képeken a templomban találtak otthonra.

1957. március 19. P. Raymund házfőnök új aszperzóriumot ajándékozott a lelkészségnek.

1958. február 25. Sasvári György (Petőfi utca 62.) 17 éves csavargó ledöntötte a szemforrás keresztjét. A kereszt augusztus 15-én került vissza, Drahony István kőfaragó mester munkája nyomán.

 

3.4 1959-1970 Végmann Antal lelkész (1959-70)

 

1959-1969 között a templom és a kápolnák teljes külső és belső rendbehozatala.

1959. Nagyböjtben kijavították az orgonát, Rickert János váci lakos 3000 Ft-ért vállalta a munkák elvégzését. A hívek 1000 Ft-ot adtak, a fennmaradó összeget a templom pénztárából fizették ki. Májusban 1300 Ft értékben szőnyeget vásároltak. A templomtorony szerkezete súlyosan károsodott. Babócsa irodaigazgató lebeszélte Végmann Antalt az egyházmegyei gyűjtésről. Végül az Egyházmegyi Hatóság 10.000 Ft-os kölcsönt adott a felújítási munkálatokhoz. Az ácsmunkákat Steidl István váci mester, a bádogmunkákat Gönczöl László végezte. A munka díja összesen 38.000 Ft volt. Az egyik lecserélt gerendán a következő felirat volt olvasható: „PERSCHINA STEPHAN ZIMERGESEL 24 JAHRE. 1832. 1864 julius 12. Filzer Ferenc, Niszler Ignac ácspallér 39 éves, Geisel Antal ácslegény 41 éves, Ruff Miklós ácslegény 23 éves, Wittmann József ácslegény 33 éves”.

1960. A templom új dupla stólát kapott Hajdú Józsefné, adácsi lakostól. Medgyessy Gyula ny. plébános egy fekete és egy lila selyem miseruhát ajándékozott. „Dr Herhfoff Mátyás ny. prel. kanonok 6 drb. corporalét, 12 drb. kehelytörlőt, 13 drb. vállkendőt és 26 drb. kéztörlőt ajándékozott”.

A kápolnaképek felújításában a következők közreműködtek:

II. számú szociális otthon lakói,

P. Szúnyogh Xavér Ferenc és a Szt. Szabina kápolna hívei,

P. Lambert László,

a kosdi plébánia hívei,

Szendehely, Sződ,

Jánosi Imre,

K. J.,

Nőtincs, Galgamácsa.

A festő neve is ismert: Kaszap Gyula, aki 14.000 Ft-ért vállalta a munkákat. A képeket Nagy Géza székesegyházi kanonok áldotta meg 1960. május 15-én. A szabadtéri oltár tetejét Gönczöl László mázolta át 1300 Ft értékben. A szenvedő Jézus szobrot Kaszás Gyula restaurálta. 2000 Ft-ért ötágú, tízégős csillárt vásároltak, 18.000 Ft-ért bekerítették a kertet. A XVIII. századi „rom barokk kelyhet” püspöki rendelkezésre a székesegyházba vitték megőrzésre.

1961. A kerti fákról rendszeresen lopták a gyümölcsöket. Özvegy „Matusek Andrásné, rétsági hívő a főoltárra egy új oltárterítőt ajándékozott. Bordás Józsefné váci lakos kettő drb. horgolt csipketerítőt ajándékozott a szt. József és kis. szt. Terézia szoborhoz. M. Modesta, orsolyita nővér a lourdesi szobrot renoválta jó sikerrel”.

1962. A templom előtti teret és a ligetet a huligánok és a cigányok rongálták. A lelkész felújíttatta a fehér és zöld miseruhát.

Az 1963-as kemény tél megrongálta a gyenge vakolatot, szükségessé vált a külső tatarozás. Kovács Vince jóváhagyta a tervet. Az Egyházmegyei Hatóság 10.000 Ft-ot adott a templom külső tatarozásához, a kápolna pénztárának 20.000 Ft-ja volt, ehhez támogatást „Ujpest kerváros, Kkhalas és Sződ” adott. Bánkovszki József rákospalotai mester nyújtott be költségvetést (52.500 Ft). A munkálatok végső összege 55.000 Ft lett. A lelkész 15.000 Ft kölcsönt kért az Egyházmegyétől. Ugyanakkor 5.500 Ft értékben villamosították az orgona fújtatóját. Végeredményben az évi teljes kiadás 62.000 Ft lett.

1964-ben a Hétkápolna templomának és lelkészségének gazdasági élete a takarékosság jegyében telt.

1969. január 21-én Kovács Vince püspök úr lemondott a kormányzásról.

 

3.5 1970-1993 között

 

3.5.1 Dévényi Ferenc (1970-1972), Dr Szűcs Ferenc (1972 nyár)

 

1970. augusztus 30-án a lelkészség élére Dévényi Ferencet nevezte ki a püspök. Ekkor készült egy jegyzőkönyv és leltár.

3.5.2 Dojcsán Ernő (1972-1993)

 

1973-ban Dojcsán Ernő engedélyt kért a püspöktől a vízvezeték bekapcsolására a városi hálózatba.

1982-ben Dojcsán Ernő az Europäischer Hilfsfonds támogatásával 1 db. Ventus típusú fujtató-motort szerzett. Ennek behozatali engedélyéhez kérte Bánk érsek-püspök támogatását.

 

4. A Hétkápolna újbóli virágzása és mai belsőépítészeti állapota

 

4.1 1993-2005 között (Dr Stella Leontin működése)

 

1993. június 8-án kelt levélből kiderül, hogy Keszthelyi Ferenc augusztus 1-jei hatállyal Stella Leontint szándékozott kinevezni a Lelkészség élére, ehhez Dojcsán Ernőnek ki kellett költöznie. A prépost-kanonok elfogadta a döntést és a lelkészlak kulcsait átadta Zavetz Józsefnek. Stella Leontin működésével újra virágzásnak indult a Hétkápolna élete.

Ekkor már tartott egy bírósági tárgyalás lopás bűntettében (Horváthné Jónás Judit és 8 társa ellen), amelyre 1996. december 10-én került sor. Ennek kapcsán levélváltás történt Stella Leontin és Dojcsán Ernő között. Dojcsán a következő sorokat írta: „Ami a betörést illeti: úgy látszik a gyanúsítottakkal a rendőrségnek nagyobb dolgai is vannak velük, mint a hétkápolna betörés amit jegyzőkőnyvbe is felvettek és minden bizonnyal a Birágra is adtak a következő: A kápolna lakatját /ajtó/ letörték, perselyeket feltörték, az oltárképet kb. középen betörték, és amit elértek kiszedték. Régi fényképeken látható dús díszítés: arany gyürük, nyakláncok, érmék, votivtárgyak… A nyomozás eredményéről semmiféle értesítést nem kaptam. A Markó utcába többször is hivtak. Sose kérdeztek semmit! Mindég hazaküldtek azzal, hogy minek jött! A tárgyalást elnapoljuk. Mindannyiszor sok kitűnően öltözött, kifestett cigarettázó és vihogó cigány vett körül a folyósón… nem érdekes a mi kis ügyünk…”

Az 565/1996 számú iratköteg már a restaurálási folyamatokról tanúskodik. 1996. augusztus 15-én Dr Stella Leontin Keszthelyi Ferenc püspök támogatását és engedélyét kérte. A helyreállítási munkákat Tar György restaurátor vezette. 1996. február 22-én felmerült egy átgondolt restaurálási folyamat elindításának gondolata, mivel a szentély jobb oldali diadalíve fölött feltűnt egy evangélista alakja. A kutatók véleménye szerint az előkerült hétkápolnai Szentháromság freskó, amelyet az 1744-es visitatio canonica is említ „desuper est SS.ma Trinitas cum angelis in nubibus” – sok hasonlóságot mutat a Március 15-e téren álló nagypréposti palota kifestésével. Sokan úgy vélik ma is, hogy a mű Caspar Franz Sambach (1715-1795) köréből származik. A freskó helyreállítását a város 500.000 Ft-tal támogatta. A kápolna műszaki átadásra 1998. április 21-én került sor. A mellékoltárok képeinek restaurálását a Knossos Művészeti Kft végezte, amit a Hétkápolna Alapítvány pénzéből finanszíroztak.

1999. november 21-én Stella Leontin felterjesztette a kegytemplom külső felújítási terveit, amelyeket Szalay Ákos készített. 2000 tavaszán megkezdődött a munkálatok tényleges előkészítése, a tényleges munkálatok viszont csak 2000. július 24-én kezdődtek meg. 2000. szeptember 10-re egyházmegyei gyűjtést szerveztek (2000. augusztus 5-én rendelte el Keszthelyi Ferenc püspök) a munkálatok díjának kifizetésére. 2001. szeptember 16-án a nagybúcsú keretében áldotta meg a felújított lelkészlakot és kápolnát Keszthelyi Ferenc O.Cist megyés püspök. 2002-ben megkezdődtek a stációk felújítási munkálatai (Manajlo András és Oleg Mardenko, 2002. augusztus 17.). 2002-ig láthatóak voltak az adományozók nevei is: 1. kápolna: adományozó letakarva, 2. kápolna: Nővérek adománya, Szt. Benedek bpesti oblátái és a Szt. Szabina cellájának hívei, 3. kápolna: Galgamácsai hívek, Nőtincsi hívek, 4. kápolna: Kosdi hívek, K. J. adománya, 5. kápolna: Alsógödi hívek, Kosdi hívek, 6. kápolna: A bpesti Szentlélek zarándokcsoport adománya, Rád-Penci hívek, 7. kápolna: Sződi hívek, Szendehelyi hívek. 2004-ben a lelkészlak kerítésének engedélyezése és kivitelezése.

 

4.2 2006-tól

 

Hétkápolna a DMRV épülete felő2007. január 18-án az Alsóvárosi Plébánia 40/2007 szám alatt felterjesztette a kápolna ambójának tervezetét. A terveket Stanco Attila expositus káplán készítette. Az új liturgikus berendezés előzménye volt Dr Varga Lajos, Dragonits Márta belsőépítész és Stanco Attila bejárása 2006 novemberében. 156/2007 szám alatt Dr Beer Miklós engedélyezte az ambó terveit. Február 2-án Klucsár András váci mester készítette el az Ige felolvasásának méltó helyét a kápolna számára. Az ambó művészi formáját tekintve a görög, illetve a latin liturgiából ismert legiléket követi. A tervező szerint ez a könnyed forma sokkal inkább illeszkedik a templom méreteihez és berendezéséhez. Viszonyítási pontnak a szentélyt rekesztő áldoztató rácsot vette, mivel ez képez művészi átmenetet a kápolna barokk (copf) és a jelenkor berendezése között, ugyanakkor a berendezés sejteti az ókeresztény kor preromán stílusát is. A tervező nem értett egyet az áldoztató rács eltávolításával, mivel meglétét indokolják az egyház liturgikus hagyományai, a kápolnai liturgia, a kegykép tisztelete, másrészt a kegyképhez és a rácshoz érzelmi szálakkal kötődnek a zenész-cigányok (a rácsot Banda Marci neves prímás ajándékozta a templomnak). Az atya inkább arra törekedett, hogy a meglévő és lappangó műtárgyak helyrehozatalával kontinuális művészi egységet hozzon létre a templomtérben. Az ilyen jellegű gondolkodás szükségessé tette a liturgikus tér és berendezés egységesítését. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően a szentélyben már állt a néppel szemben bemutatott szentmise végzésére alkalmas oltár (már a harmadik). A Dr Stella Leontin által készíttetett oltár túlságosan tömörnek, magasnak és sötétnek bizonyult, nem érvényesült mögötte a márvány oltár finom és egyszerű vonalvezetése.

2008 márciusában megkezdődtek a szentély belső átalakításának munkálatai. Elsősorban elbontották a régi szuvas és néhol penészedő dobogót, új, a szentély területét egy szintbe hozó dobogót készítettek. Március közepére elkészült a keresztelőkút és a húsvéti gyertyatartó, ismét Stanco Attila tervei alapján. Az engedélyt húsvét után adta meg a püspök úr 703/2008 szám alatt az 5/2008 számú felterjesztésre. A keresztelőkút fedője vörösrézből készült Ozsvári Csaba műhelyében. Az asztalos munkákat Klucsár András végezte.

A keresztelőkút nyolcszögű medenceformája a nyolc boldogságot jelképezi. A medencét négy oszlop tartja, a négy sarkalatos erényt szimbolizálják.

2008. augusztus 1-én Stanco Attila tervei alapján elkészült a papi szék, a szolgálattevők székei és az oltár, amelyet ex voto a Boldogságos Szűz Mária, betegek gyógyítója tiszteletére 120.000 Ft-ért ajánlottak fel. Az asztalos munkákat ismét Klucsár András végezte nagy szakértelemmel. Az oltár sokkal több szimbolikus jegyet visel, mint az eddigi liturgikus berendezési tárgyak. Az oltár menzája alatt a XP monogram található. A négy oszlopon az apostolok nevei láthatók, az oszlopfőkön az evangélisták nevei görögül, az oszlopok alján a nyugati és keleti egyházatyák nevei: latinul a nyugatiak, görögül a keletiek. A művészi elrendezés hátterében az ószövetségi oltárok építésének gondolata, főleg Ezekiel misztikája, a Jelenések könyvének teológiája és a tervező patrológia, illetve dogmatörténet iránti szeretete nyilvánul meg: „Krisztus áldozata révén jutunk a hit a remény és a szeretet egységére, amelyet az Evangéliumok és az egyház szent tanítói tártak fel számunkra”.

A papi szék Péter katedráját követi minta gyanánt. Ebben Stanco Attila a Szt. Péter templomra akart utalni. Augusztus 3-án Dr Varga Lajos püspök úr áldotta meg az új liturgikus berendezést.

2008 decemberében, 2607/2008 szám alatt Dr Beer Miklós püspök atya új digitális orgonát vett a kápolnának. A kápolna sípos orgonája használhatatlan állapotban van, megjavítására pedig, amelyre a legkisebb ajánlat 5.000.000 Ft volt, a közösségnek nincs lehetősége. A kegytemplom tulajdonában lévő egysoros elektromos hangszert az Alsóvárosi Plébániára szállították. December 10-23. között Harmati Máté és Stanco Attila atya intonálták a digitális hangszíneket és hangerőt a templom méreteihez és akusztikus sajátosságaihoz.

2009/2008 szám alatt található irat arról tanúskodik, hogy megállapodás jött létre a Hétkápolna alapítvány és Vác Város önkormányzata között a 4546, 4545 és 4543 hrsz. területek rendezéséről. A 4546 hrsz. alatt lévő terület egy részét a 4543 hrsz. területre cserélték. Az 1848-as emlékmű alatti domb ezáltal az Önkormányzat tulajdonába került (2008. augusztus 27.).

 

4.3 A Hétkápolna mai állapota

 

Ma a kápolnába látogató elé a következő kép tárul:

A szentélyben található oltárépítmény többszöri átfestések nyomait viseli, még ma is az aranyozás helyett kályhaarany festéssel. A kegykép jelenlegi kerete a 20. század második negyedében, valamikor 1939 után készült, úgynevezett Blondel-keret.

A kemény mészkőoltár alsó része (stipes és konzollábas mensa) 1815-ben került a templomba. Díszítőelemek hiánya fedezhető fel a stipes előlapján. Valaha antependium is tartozott hozzá, amiről az 1888-as Erdőssy Rezső féle fénykép és az 1937-es állapotokat tükröző képeslap is alátámaszt.

A tabernákulum későbbi, biedermeier vonásokat hordoz magán. A tabernákulum teteje és alja talán egy időben készülhettek. Előlapja és a tabernákulum sárgaréz ajtaja az Oltáriszentség ábrázolásával (kehely és szentostya) későbbiek. A tabernákulumot legalább nyolcvan évvel később helyezték el az oltáron, hiszen 1888-ban még az eredeti rokokó jegyeket viselő fából készült tabernákulumot találjuk ott.

A hat rokokó gyertyatartó még az eredeti rokokó oltár tartozékai. Jelenleg restaurálásra szorulnak.

A kandeláberek állványai korábbiak, mint a rajtuk található historizáló stílusú lámpatartók. Az oszlopokon eredetileg két olajváza volt, amelyek ma virágváza gyanánt (a 20. elején erre a célra hasznosították, majd a templom padlásán lappangtak 2008-ig) szolgálnak és a kandeláberek mellett találhatók átmenetileg jellegtelen kovácsolt virágtartókon. Az olajmécses vázák hasonlóságot mutatnak a váci Fehérek templomában található mécsesekkel.

A tabernákulum tetején található kereszt copf stílusjegyeket visel, megrongálódott, többszöri átfestés nyomai alatt aranyozás fedezhető fel. A talapzat, a kereszt és a corpus eredetileg más-más talpaskereszt részei voltak.

A szembemiséző oltár mellett két 1 méteres gyertyatartó (20-ik századi öntvények).

A mellékoltárok két részben készültek.

A templom hajójában található a Nepomuki Szent János és vele átellenben a Szent Otília kép. A kereszthajó sekrestye fölötti részén a Lelkes Gergő által festett Szent Mónika kép látható (2011. augusztus 28), amelyet a hétkápolnai kötődésű Szent Mónika közösség és a váci hívek adományából készült.

A Fájdalmas Anya képe
A Fájdalmas Anya képe

A bejárat melletti fülkében a Fájdalmas Anya képe és alatta a Szentsír, ezt Nagypénteken a szertartás végén kitolják a templomhajó és kereszthajó tengelyébe Nagyszombat délutánjáig.

Az oltár, ambó, papi szék, segédkezők székei, kisasztal, keresztelő medence, húsvéti gyertyatartó a szentsírral egy stílust képviselnek.

Biedermeyer feszület a kereszthajóban.

A kegytemplom története” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szeretnénk meglátogatni a kegyhelyet, de nem találom sehol, hogy mikor van szentmise, vagy litánia, nyitva van-e a kápolna. Május első hétvégéjén szeretnénk menni.
    Ha lehetséges legyene szívesek válaszolni. Köszönöm. Márta

    1. Kedves Márta! A hétkápolnai értesítő tartalmazza az adott hónap miserendjét, annak alapján informálódhat. A szentmisék rendje általában állandó: szerda 17:00, csütörtök 17:00 (szentségimádás), szombat 17:00, vasárnap 9:30 és 17:00

      Tisztelettel

      Sztankó Attila

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>